Vannak olyan emberi kapcsolatok, amelyekre a külvilág gyakran értetlenül tekint, mégis a legmélyebb és legőszintébb kötelékek közé tartoznak. A magyar sztárvilágban is találkozhatunk olyan szoros barátságokkal, ahol a generációs szakadék nemhogy akadályt nem jelentene, de láthatóan kifejezetten építő jelleggel hat a felekre. Míg a hétköznapi életben hajlamosak vagyunk a saját korosztályunkból választani társaságot, addig a rivaldafényben élőknél gyakran előfordul, hogy az élet egészen más szakaszában járó kollégák találnak egymásra lelki társként.
Szabó Győző, aki nemrégiben arról vallott, hogy ötvenöt évesen határozottan úgy döntött, nem hajlandó megöregedni, szintén megtapasztalta, milyen az, amikor a barátság nem ismer korhatárt. A színész, aki a függőségeken és az újrakezdésen átívelő életútja során sok mindent megtanult az emberi kapcsolatokról, nyíltan beszélt arról a különleges viszonyról, amely egy hozzá képest jóval fiatalabb, vagy éppen más generációhoz tartozó társához fűzi. Szavai szerint ez a fajta szövetség olyan erőt ad számára, ami nélkül ma már elképzelhetetlennek tartaná a mindennapjait.
Ezek a hírességek rácáfolnak arra a berögzült sztereotípiára, miszerint csak a hasonló életszakaszban lévők képesek egymást igazán megérteni. A korkülönbség jelenléte egy barátságban sokszor frissességet és új perspektívákat hoz: az idősebb fél élettapasztalatával, bölcsességével támogatja a fiatalabbat, míg az ifjabb energiája és modern szemléletmódja új színt visz az idősebb társ életébe. Nem számítanak a születési évek, ha a lelki összhang megvan, és ha két ember képes ugyanazon a hullámhosszon rezdülni, legyen szó akár évtizedekről is a két születési dátum között. A történeteik pedig rávilágítanak arra, hogy a valódi barátság nem a naptárban mérendő, hanem azokban a közös pillanatokban, amelyeket megosztanak egymással, a mély beszélgetésekben, és abban a feltétel nélküli bizalomban, ami a nehéz időkben is átsegíti őket a kihívásokon. Ők azok, akik bizonyítják: a kor csak egy szám, a barátság pedig kortalan.
