Egészen kivételes fizikai és szellemi állapotban éli mindennapjait a 94 esztendős Szinetár Miklós. A Kossuth-díjas rendező lánya, Szinetár Dóra nemrégiben a A Te Kék Zónád című műsorban beszélt arról, mi állhat a legendás alkotó lenyűgöző életkedvének és frissességének hátterében. Sokan találgatják, mi lehet a titka egy ilyen előrehaladott korban, ám a válasz valójában egy igen összetett, évtizedeken át formálódott folyamat eredménye.
A színésznő szerint az első és legfontosabb pillér az édesapja életszemlélete, amely gyökereit tekintve egészen a második világháborúig nyúlik vissza. Szinetár Miklós holokauszt-túlélőként egészen máshogy tekint a létezésre, mint az átlagemberek: számára minden egyes nap egyfajta ajándék, amivel nemcsak élni kell, de meg is kell becsülni. Ez a szemléletmód egyfajta belső hajtóerőt biztosít számára, ami átsegíti a nehézségeken.
A második titok egészen prózai, mégis drámai kényszerből született meg. A rendezőt még gyermekkorában diagnosztizálták Scheuermann-kórral, ami egy súlyos gerincbetegség. Az orvosi jóslatok annak idején nem sok jót ígértek, hiszen a betegség lényege, hogy a gerinc fokozatosan meghajlik, ami idővel a belső szervek károsodásához, sőt, akár végzetes kimenetelhez is vezethet. Hogy ezt elkerülje, Szinetár Miklós már nyolc évtizede kényszerpályára állt: a mozgás az élete szerves részévé vált.
Minden reggel fél órát tornázik, speciális gyakorlatokat és jógaszerű légzést végez, emellett pedig heti rendszerességgel gyógytornász segíti a munkáját, és úszni is rendszeresen eljár. Szinetár Dóra szerint ez a folyamatos mozgás a kulcsa annak, hogy édesapja agya a mai napig tökéletesen funkcionál. Mint fogalmazott, az időskori szellemi leépülés sok esetben a fizikai aktivitás hiányára vezethető vissza, hiszen a mozgás elmaradásával csökken az agyi keringés oxigénellátása.
Végül, de nem utolsósorban, a harmadik titok a rendező olthatatlan kíváncsisága. Szinetár Miklós számára a világ még 94 évesen is egy felfedezésre váró hely. Érdekli minden új dolog, esélyt ad a változásoknak, és kísérletező kedve mit sem kopott az évek során. Nem zárkózik el semmitől, sőt, törekszik rá, hogy mindent megkóstoljon és kipróbáljon, amit az élet kínál neki. Ez a fajta nyitottság tartja őt szellemileg fiatalon, és ez az, amiért nap mint nap energiával telve vág bele a teendőibe. Nem csoda, hogy rengetegen kíváncsiak arra, hogyan őrizheti meg valaki ilyen formában az életerejét egy ilyen tartalmas életút után is.
