A magyar rockzene története elképzelhetetlen lenne a Locomotiv GT nélkül, de kevesen tudják, milyen hihetetlen energiák és olykor drámai feszültségek húzódtak meg a háttérben, amikor az együttes a csúcsra tört. Presser Gábor, a zenekar szíve és lelke, most egy olyan utazásra hív minket, amely a hetvenes évek különleges hangulatát idézi fel, amikor a stúdiófalak között valami megismételhetetlen született. Az LGT aranylemeze nem csupán egy zenei anyag volt a sok közül, hanem egy korszak definíciója, amely örökre megváltoztatta a magyar fiatalok zenei ízlését és gondolkodásmódját.
Az alkotói folyamat során a tagok olyan lelkiállapotban voltak, amelyet csak a teljes elhivatottság és a művészi maximalizmus jellemezhetett. Presser Gábor visszaemlékezéseiben megelevenednek a füstös stúdiók, a hajnalba nyúló egyeztetések és az a különleges, vibráló atmoszféra, amely akkoriban körülvette a zenekart. Nem volt könnyű út a sikerig: a korabeli lehetőségek szűk keretei között kellett valami olyat alkotniuk, ami a szabadság érzését közvetíti, mégis megfelel a közönség elvárásainak. Minden egyes hangjegy, minden egyes refrén mögött ott rejlett a zenészek személyes vívódása és az a mérhetetlen tehetség, amely végül meghozta az áttörést.
Sokan kérdezték már tőle, vajon tudták-e akkor, hogy történelmet írnak. A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: a lendület, a fiatalos hév és a közös alkotás öröme mindent felülírt. Nem a statisztikákkal vagy a példányszámokkal törődtek, hanem a dalok őszinteségével. Presser számára az LGT korszaka egyfajta érzelmi csúcspont, amikor a barátság és a zenei szövetség egy olyan erős egységet alkotott, amely képes volt dacolni a korral és a nehézségekkel. A stúdióban töltött órák alatt formálódott meg az a karakteres hangzásvilág, amelyről az LGT-t ma is felismeri az ország. Az aranylemez elérése csupán a jutalom volt azért a kemény munkáért, amit a zenekar a próbatermek mélyén, a világ elől elzárva végzett. Ez a korszak nemcsak a zenei karrierjüket alapozta meg, hanem egy életérzést is adott a generációknak, ami azóta is velünk él. A nosztalgia ma már más fényben láttatja ezeket az eseményeket, de az elért eredmények súlya és jelentősége mit sem kopott az évek alatt. Presser Gábor szavai nyomán újra átélhetjük azt a varázslatot, ami akkoriban egy egész országot összekovácsolt.
