Szulák Andrea neve ma már egybeforrt a professzionalizmussal és azzal a különleges kisugárzással, amellyel bármilyen színpadot képes betölteni. Az énekesnő és színésznő azonban most kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról, hogyan is néz ki valójában a hazai művészvilág anyagi háttere. A népszerű sztár az Én és a pénz című műsorban engedett bepillantást abba, hogyan kezeli a bevételeit és miként tekint a különböző szakmai kihívásokra.
Szulák Andrea számára a karrierje egyértelműen az éneklésre épül, ami nem csupán a szívügye, de a biztos anyagi alapot is ez jelenti a számára. Mint elmondta, a mai napig nagyon tudatosan kezeli a bértárgyalásokat, pontosan tisztában van saját piaci értékével, legyen szó zenei fellépésről vagy televíziós szereplésről. Szerinte egy ilyen kis országban, mint Magyarország, a hírek gyorsan terjednek, így az embernek pontosan tudnia kell, mi az az összeg, amiért érdemes dolgoznia. Ha egy tévés produkció ugyanolyan időbefektetést igényel tőle, mint egy koncert, akkor természetesen ugyanazt a gázsit kéri érte.
A beszélgetés legérdekesebb része azonban akkor következett, amikor a színházi világra terelődött a szó. Szulák Andrea itt már nem a piaci versenyről, hanem a választott családról és a hivatás iránti szenvedélyről beszélt. A színházi gázsikról szólva meglepően éles kritikát fogalmazott meg: szerinte ezek az összegek szabad szemmel szinte láthatatlanok. Kicsit viccesen, de mégis komolyan megjegyezte, hogy a színházi munka sokszor inkább tekinthető hobbiszintű elfoglaltságnak, mint valódi jövedelemforrásnak.
A színésznő azonban gyorsan hangsúlyozta, hogy ez a megfogalmazás nem panaszkodás, sőt, épp ellenkezőleg: csodálatosnak tartja, hogy a munka, amit a színházban végez, a szenvedélyéről szól. A színházi kollégáit igazi családjaként kezeli, és bár a próbákra és az előadásokra rengeteg időt és energiát fordít, az az élmény, amit a deszkákon kap, minden anyagi elismerést felülmúl. A pandémia lezárulása óta pedig különösen hálás minden egyes színpadon töltött percért, minden egyes produkciót egyfajta ajándékként él meg. Szulák Andrea szavai rávilágítanak arra, hogy a reflektorfény mögött a művészek számára is milyen komoly egyensúlyozást jelent a megélhetés és a művészet iránti olthatatlan vágy.
