Vannak olyan szerelmi történetek, amelyek dacolnak minden konvencióval, és messze túlmutatnak az átlagos emberi elképzeléseken. Oszvald Marika élete pontosan egy ilyen, lenyűgöző és egyben szívszorítóan őszinte példa arra, hogy a papíron kimondott válás sokszor csak egy üres forma, ha a szív még mindig a másik mellett dobog. A Kossuth-díjas szubrett most lerántotta a leplet arról a különleges, már-már filmbe illő időszakról, amelyet volt férjével, Miklóssal töltött, és amelyre ma már csak egyfajta érzelmi hullámvasútként tekint vissza.
A történet kezdete akár egy romantikus vígjátéké is lehetne: szerelem, házasságkötés, majd a hirtelen jött, talán túl korai felismerés, hogy az útjaik különválnak. Ám a szakítás utáni első pillanatok nem a gyűlöletet, hanem a felismerést hozták el: a kötelék közöttük nem szakadt el. Oszvald Marika őszintén mesélt arról a bizarr, mégis harmonikusnak megélt szituációról, amelyben a válóper utáni ünnepi ebéd kérdése nem az elszakadást, hanem az összetartozást erősítette. A pár nemhogy elszakadt volna egymástól, hanem a válás után szinte azonnal úgy döntöttek, közösen folytatják tovább az életüket.
Ez a döntés pedig nem egy rövid epizód, hanem egy negyedszázados, huszonöt éves közös életutat indított el. Egy olyan se veled, se nélküled kapcsolatot, amelyben a vonzalom és a küzdelem állandóan váltogatta egymást. Két meghatározó, erős egyéniség találkozása ez, akik bár képtelenek voltak végleg elszakadni egymástól, mégis folyamatosan vívták saját belső csatáikat. Ahogy a színésznő fogalmazott, az állandó struccoskodás, a menekülés a konfrontációk elől, és a közös élet mély érzelmi drámái határozták meg a mindennapjaikat.
Érdekes és egyben megható adalék a történethez, hogy közös lányuk hogyan élte meg ezt a különös családi modellt. Számára nem volt benne semmi természetellenes; a gyermek a szülei kapcsolatában kizárólag a szeretetet és a harmóniát látta, olyannyira, hogy még felnőttként is példaképként tekintett erre a kötelékre. Oszvald Marika lánya gyakran hangoztatta: pontosan olyan érzelmi biztonságban és mély szeretetben szeretne élni, amilyet ő a szülei között tapasztalt meg, még a válás után is. A történet rávilágít arra, hogy a legbonyolultabbnak tűnő felnőtt játszmák mögött is húzódhat egy olyan mély, őszinte szeretet, amelyet a külvilág sokszor képtelen megérteni vagy helyén kezelni.
