Magyarországon évtizedekig egyetlen ember sem akadt, aki ne hitte volna szentül, hogy a televíziózás aranykorának két legfényesebb csillaga, Kudlik Júlia és Antal Imre a színfalak mögött is egy párt alkot. A nézők szemében ők voltak a tökéletes álompár, és bár a pletykák évtizedeken át makacsul tartották magukat, a két legenda kapcsolata sokkal mélyebb és összetettebb volt, mint azt bárki is gondolta volna.
Most, tizennyolc évvel a felejthetetlen Imruska halála után, Kudlik Júlia elérzékenyülve idézte fel közös múltjuk legintimebb részleteit. A történetük egy népzenei vetélkedővel, a legendás Röpülj pávával kezdődött, ahol Júliát kérték fel a népszerű műsorvezető mellé partnernek. Antal Imrét az első pillanattól kezdve elvarázsolta a fiatal bemondónő kisugárzása, és a munkakapcsolatból pillanatok alatt életre szóló szövetség kovácsolódott.
A rajongók fantáziáját azonban nemcsak a közös képernyős percek mozgatták meg, hanem Antal Imre édesanyjának vágya is. A családhoz közel állók szerint az idős asszony nem is csinált titkot belőle: imádta Júliát, és minden vágya az volt, hogy a bemondónő legyen a menye. Úgy látta, senki nem illik jobban imádott fiához, mint ez a tehetséges és fegyelmezett asszony, aki képes volt kordában tartani a zseniális, de gyakran szertelen művészt.
Kudlik Júlia őszintén vallott arról a különleges dinamikáról, ami kettejüket jellemezte. Elárulta, hogy Imre számára egy külön fejezet az életében, olyan volt neki, mintha a vér szerinti bátyja lett volna. Mellette soha nem lehetett unatkozni, hiszen az agya gyorsabban járt a fénysebességnél, és minden egyes pillanatban résen kellett lenni a közelében. Belőle egyszerűen nem lehetett felkészülni, ő volt a megtestesült improvizáció és humor.
A közös turnék és haknik alatt is elválaszthatatlanok voltak. A kollégák máig emlegetik azt a kerti partit, ahol Imruska egy különleges koktéllal – Bacardi rumból, limonádéból és szódából – kápráztatta el a társaságot, miközben a hangulatfelelős szerepében tündökölt. Kudlik Júlia hálával a szívében emlékszik vissza arra, hogy mennyit tanulhatott tőle, és kijelentette: megtiszteltetés volt számára minden egyes perc, amit ezzel a rendkívüli emberrel tölthetett. Bár a romantikus házasságról szóló álmok csak az anyósjelölt és a közönség szívében éltek, az ő barátságuk és lelki kapcsuk minden földi szerelemnél tartósabbnak bizonyult.
